Történetek

Hárfatörténet – néhány érdekesség…


A legrégebbi fennmaradt hárfa az i.e. 3. évezredből származik és Ur városában találtak rá, a Sumér Birodalom területén.
 Jelenleg a British Museumban, Londonban található. Arany bikafej és intarzia díszíti.

    forrás:   https://www.donsmaps.com/images35/dsc00538lyre.jpg

A görög mitológia szerint Hermész alkotta meg a hárfa ősét, a lyrát, egy teknős páncéljából, majd Apollónnak adta, hogy kiengesztelje, amiért elhajtotta a barmait.

A föníciai kereskedők közvetítésével jutott el a hárfa Európába, Írországba.  Írországban is igen nagy becsben tartották, nem véletlen, hogy az ország címerében ma is megtalálható. Ilyen kitüntetés egyetlen más hangszert sem ért.

Trinity College Harp (más néven Brian Boru Harp)  - Írország szimbóluma, VIII. Henrik kora óta látható a pénzérméken.  (forrás: https://dh.tcd.ie/clontarf)

 

  Írországból Wales-be is eljutott a hárfa, ahol a kelta bárdok hangszere lett. A bárdok költők, énekmondók voltak, akiknek fő kötelességei közé tartozott, hogy a tudományokat műveljék, az erkölcsöt védelmezzék és megénekeljék a kiválóságok hőstetteit. Wales királya 1100-ban összehívta a bárdokat és velük együtt alkotta meg a Zene 24 törvényét.

Kimondták, hogy zene- és hárfatanításra csak az a bárd vállalkozhat, aki hosszas tanulmányok során elnyerte a "mesterdalnok" címet.

Kimondták azt is, hogy nem szabad zenészt halálra ítélni, továbbá, hogy még a bíróságnak sincs joga walesi polgár lakásán lefoglalni könyvet, kardot és hárfát

 

 

 

Vélemény, hozzászólás?